Tiszai mesevirágok:
A templom egere 🔉

 

Egyszer, réges-régen egy elhagyatott vidéken élt egy apró kisegér Cím-cin, aki olyan szegény volt, hogy a feje felett még tető sem volt. Senki nem fogadta be, bármerre ment menedéket kérni, elzavarták.

Hosszú búslakodás után elhatározta, hogy ő bizony, egy palotában fogja leélni a hátralévő életét. Elindult hát hogy teljesítse vágyát. 3 nap gyaloglás után nagy tömeget pillantott meg. Közelebb ment s egy piacon találta magát. A piac egyik sarkában egy sátor állt, rajta felirat:

„Próbálj szerencsét, s tiéd lehet egy palota!”

A kisegéren úrrá lett az izgatottság! Ez az! Itt a megoldás, gondolta, és már bent is volt a sátorban. Odabent egy vén boszorkány ült egy asztalnál, s éppen kártyát vetetett.

Cím-cin eléállt, és hangosan elkiáltotta magát:

-Szerencsét próbálnék!

A banya nézett jobbra, nézett balra, de nem látott senkit.

Ezalatt Cím-cin felmászott az asztalra, s a banya ijedtében majd kiugrott ültéből.

-Hát te mi a csodát keresel itt? –kérdezte mérgesen.

-Pont azt, drága asszonyom -kezdte a kisegér – csodát, mert hogy láttam a kiírást, de a palotát sehol nem látom, márpedig én azt szeretnék.

A vénasszony ráförmedt:

– Még mit nem, pont neked egy palotát? Na, tágulj innen!

-Én biza egy tapodtat sem mozdulok! Ki van írva, hogy próbálj szerencsét, s tiéd lehet egy palota! Azért vagyok itt, hogy szerencsét próbáljak!

-A banya ekkor három poharat, s egy szem mogyorót vett elő. Forgatta, cserélgette a poharakat, hol az egyik, hol a másik alá rejtve a mogyorót, hogy szinte szédült bele az ember feje. Az ám, az ember feje, de nem Cím-ciné!! Nem hiába volt egér! Akármilyen edény alól kiszagolta volna a mogyorót, így amikor a banya megkérdezte, melyik pohár alatt van, Cim-cin azonnal tudta a választ.

A vén boszorkány rettentően dühös lett!

-Jól van, most ráhibáztál, de ha másodszorra meg nem találod, megetetlek a macskámmal!

De biz-a megtalálta volna akárhányszor azzal a csalhatatlan egérszimatával. Mit volt mit tenni, a boszorkány elővett egy szütyőt, abból kivett egy marék babot, s Cim-cin felé nyújtotta.

Az egér nevetni kezdett:

– Talán meg akar viccelni, még a bolha sem férne bele ezekbe!

-Csak válassz egyet, s tűnj a szemem elől! Éjszakára a babodat tedd földbe azon az üres területen, ahol a palotádat szeretnéd, s várd a reggeli harmatot.

Úgy is lett. Cim-cin jó messzi elgyalogolt, s estére egy szép tisztásra érkezett. Beásta a babot a földbe, ő maga pedig tüzet gyújtott, s mivel igen fáradt volt, elnyomta az álom.

Reggel boldogan ébredt, mert szép álmot látott, ám amikor kinyitotta a szemét, igencsak elcsodálkozott!

Egy hatalmas várkastély szerű magas épületet pillantott meg. Két magas fehér tornya az égbe szökellt. Nagy ablak rajta, de kapuja még nagyobb. Színe fehér, mint a hó. Hosszú útja során látott már hasonló épületet, de azt az építményt mindenki csak templomnak emlegette. Ekkor jött rá, hogy a boszorkány kezéből választott bab nem palotát, hanem templomot termett. Mivel azonban olyan szép volt, úgy döntött bekötözik. Cím-cin hajlékának aztán híre is ment.

Rengetegen érkeztek hozzá, csodájára járni, híres lakhelyét megtekinteni. Mai napig úgy emlegetik e szerény környék várpalotáját, hogy az Alföld Katedrálisa. Egerünk pedig nem csak különleges otthonáról híres, hanem vendégszeretetéről is.

Ha nem hiszed, járj utána, gyere és látogasd meg, s talán a padláson vendége lehetsz egy félig rágott dióra!

A mesét Bodnár Fruzsina története alapján írtam és a Tiszai mesevirágok mesekönyvben jelent meg 2017-ben. 2022-ben pedig színpadra került. Balogh Sándor zeneszerző megzenésítette így része lett a ‘Mesék a Tiszapartról’ című ifjúsági előadásnak a Szolnoki Szimfonikus Zenekar játékában.

 

Facebook
LinkedIn
Email

Ajánló

Mesék még:

Rózsa vitéz 🔉

Volt egy királynak három fia. Ellenség ütött az országra, elfoglalta. A király is elesett. A

Rozmarintszál 🔉

Volt egyszer egy király, akit a népei erősen szerettek, de sokat is búsultak miatta, mert

Legújabb bejegyzések

Eljön az ideje

Talán, sosem érted meg, mindegy, milyen mélyen rejted, titkolni előlem nem tudod, gondolatod, érzésed indítja

Először távol

Ha nem a kultúra határozta volna meg az életem, nemzetem ünnepei akkor is ritmust adnának

Peter Wohlleben

    Peter sorsa már öt évesen eldőlt. Nem a nagyváros poros utcái nevelték. Nem

A ragyogás

Az ilyentájt nyugodt víztükör felszínén ezüstvillanás jelezte, hogy Balin, kilőtt nyílként siklott végig alatta. Fontos

Virágoztatás

Vettem magamnak egy képességet. Hosszan rágódtam rajta, hogy megtehetem-e, és nehezen vettem rá magam, hogy

Kevés utazás színesíti az életem.Vannak országok ahova egyáltalán nem vágyok, ilyen pl. Amerika, és van,

Testvér(ek)

A zenekar első hegedűse játszotta a szólót. A magas fiatalember mutatós volt és közismert. Elkerülve

Allora

8 éves leszek amikor az elsőt haza hozom és apámé mellé teszem közvetlen a kapu

Betonrésnyi boldogság

  Két éve voltam hajlandó szembenézni azzal, miben élek. Álmomban olyan voltam, mint egy megkövült

A víz illata

Lehajtott fejjel nézem a víztükröt. Illata észrevétlen kúszik az orromba, és kioldja a lelkemre kötött

A remete

A tavaszi nap még elég alacsony szögben süt be ahhoz, hogy a fényesre kopott, fa

Láncok

Gróf Széchenyi István nagy álmát váltotta valóra. Az ihletet Angliában kapta, amikor meglátta a Hammersmith-et.

Példakép

Mint a kerti törpe állok és vacogva figyelem a kertet, a felhők félelmetesek, székek felborulva,

Rozsdabarna

Alkonyodott, amikor autóval az automata elé gördült. Az informáló levelek, az elmúlt napokban már több

Szolnoki ANZIX

Az egyik legkedvesebb koncerttípusom a Szolnoki Szimfonikusokkal az ANZIX. Pár évvel ezelőtt indult el egy