Virágoztatás

Vettem magamnak egy képességet. Hosszan rágódtam rajta, hogy megtehetem-e, és nehezen vettem rá magam, hogy a kosárba tegyem, majd ki is fizessem. Nem azért, mert megfizethetetlen lett volna, csak nem tudom, jól tettem-e. Bizonytalan vagyok amiatt, hogy tényleg meghozza-e a várt eredményt. Őszintén szólva amiatt is, hogy szükségem van-e rá valójában. Alapvetően jól vagyok a saját világomban. Szívesen sétálok a természetben egyedül, majd lerajzolom az ott látott virágokat. Ilyenkor napokig nem szólók senkihez. Úgy érzem, hogy biztonságos, virágillatú burok vesz körül, ami mögé nem jut be senki.
De amikor újabb magokat kerestem a neten, egyszercsak felugrott a hirdetés. Virágoztassa ki életét, válasszon a csomagunkból. Két évig csak nézegettem, mire lenne szükségem, aztán a harmadikban már körvonalazódott a választás. A negyedik év végén remegő kézzel ugyan, de kiválasztottam és megvettem magamnak a DÖNTÉS képességét. Nem tud róla senki. Nem is fogom elmondani, csak használom, mert őszintén elegem van már abból, hogy mindenki megmondja, mit csináljak, hogy érezzek. Mégis, amikor tiltakozni próbálok és felteszik a kérdést, hogy miért, te valóban tudod, mit akarsz, lebénulok és a gombóc elzárja a hangom útját. Ez után jön a naugye, inkább hallgass. Emiatt inkább igyekszem távol tartani magam mindenkitől.
Az viragozzon.no oldal azt írja, ez a legjobb választás, és már azzal, hogy megvettem a DÖNTÉS képességét, meg is tettem az első lépést. Egy hónap, mire ideér, azaz élessé válik. Nem fogok csomagot kapni, csak érezni fogom. Addig is, hogy jól tudjam használni, el kell olvasnom egy hosszú használati útmutatót, és hetente kétszer beszélgetni kell egy online szakemberrel, hogy pontosan az én személyiségemre tudja ráhangolni a döntés képességét.
Apám azt mondaná, hogy biztonsági zárat kellett volna inkább venni, meg csúszásgátlót a fürdőkádba, mert amilyen szerencsétlen vagyok, mindig történik velem valami. Már gyerekkoromban is ezért nem engedett sehova.
Anyám itt lenne, hogy megmondja mit is kellene tennem, és én csak ne aggódjak semmin, amíg ő él, kár ilyesmire költeni, kérdeznem sem kell, mert ő azért van, hogy segítsen, és tudhatom, hogy csak a javamat akarja.
A nagymamám rátromfolna anyára, hiszen azért tud ő mindent jobban, mert megtanította neki, és egyébként is járt utat járatlanért el ne hagyj, nincs rosszabb egy rossz döntésnél, jobb ezt elkerülni. Még a végén szájára vesz a város, nem lehet itt megbízni senkiben.
A férjem egyenesen dührohamot kapna, ha megtudná, hogy voltál képes ilyen szarságra pénzt kidobni, nem tudod már jó dolgodban, mit csinálj, majd megmondom én hogy dönts, mert te úgy is alkalmatlan vagy mindenre.
Csak a barátnőm mondaná, hogy végre, mióta imádkozom, hogy megtedd az első lépést. Semmi nem történik, ha hibázol. Nem tudom, kinek van igaza, de ma, amikor hosszú hónapok után elmentem a boltba, olyan volt, mintha mindenki engem vizslatna, mintha a hátamra lenne írva, hogy DÖNTÉSt vett. Valami furcsa bizsergés kerített hatalmába, és bár nem szóltam senkihez, de úgy éreztem erősebb vagyok. Talán hamarabb érkezik a képesség, vagy már érzem az előhatását?
Lehet el is mesélem a barátnőmnek és megkérem, jöjjön át, segítsen a kertben elültetni a virágmagokat, amiket ma vettem. Felajánlotta már többször, hogy csináljuk együtt, de eddig elhárítottam. Ma olyan szépen süt a nap. Nem túl meleg. Éppen jól esik. A férjemnek majd megmondom, egyen zsíroskenyeret.
LACKFI J ÍRÓI KURZUSA 2023 ŐSZ, 2.  VEGYÜNK E-BARÁTOT
Facebook
LinkedIn
Email

Ajánló

Próza még:

Peter Wohlleben

    Peter sorsa már öt évesen eldőlt. Nem a nagyváros poros utcái nevelték. Nem

A ragyogás

Az ilyentájt nyugodt víztükör felszínén ezüstvillanás jelezte, hogy Balin, kilőtt nyílként siklott végig alatta. Fontos

Testvér(ek)

A zenekar első hegedűse játszotta a szólót. A magas fiatalember mutatós volt és közismert. Elkerülve

Betonrésnyi boldogság

  Két éve voltam hajlandó szembenézni azzal, miben élek. Álmomban olyan voltam, mint egy megkövült

A víz illata

Lehajtott fejjel nézem a víztükröt. Illata észrevétlen kúszik az orromba, és kioldja a lelkemre kötött

A remete

A tavaszi nap még elég alacsony szögben süt be ahhoz, hogy a fényesre kopott, fa

Láncok

Gróf Széchenyi István nagy álmát váltotta valóra. Az ihletet Angliában kapta, amikor meglátta a Hammersmith-et.

Példakép

Mint a kerti törpe állok és vacogva figyelem a kertet, a felhők félelmetesek, székek felborulva,

Rozsdabarna

Alkonyodott, amikor autóval az automata elé gördült. Az informáló levelek, az elmúlt napokban már több

Kötni és engedni

A tű bekúszik a hurkon, s míg a kis kanyarintó mozdulattal magára csavarja és előre

Repülj madár

A kertbe, ahová most magam megyek, egyikünk sem szeretett járni. Pedig rendezett. A fák, bokrok,

Szeme, mint barna tó

Távolról érkezik hozzám a lépések alatt reccsenő padló hangja. Azt álmodom, hogy apám jön, és

Haláltánc

Elválaszthatatlanok voltak. A szoba sarkában érezték magukat a legjobban. Ide nem tűzött be a nap,

Becsületes zsákmány

Ismersz! Sose engedtem vóna el! Foggal-körömmel tudok küzdeni. Szedtem is a lábam, ahogy mindig, amikor

Legújabb bejegyzések

Rózsa vitéz 🔉

Volt egy királynak három fia. Ellenség ütött az országra, elfoglalta. A király is elesett. A

Rozmarintszál 🔉

Volt egyszer egy király, akit a népei erősen szerettek, de sokat is búsultak miatta, mert

Eljön az ideje

Talán, sosem érted meg, mindegy, milyen mélyen rejted, titkolni előlem nem tudod, gondolatod, érzésed indítja