Danyi Zsuzsi

„ Él bennem a késztetés...”

Mandulafa sok-sok ága, gyökere…

 
„Hunyd be a szemed! Helyezkedj el kényelmesen. Gondolj valami számodra szép, megnyugtató képre… lásd magad előtt…”
Két hete be vagyok zárva a hülye vírus miatt. Semmi szép nem jut az eszembe…. Na jó. A mandulafa a ház előtt. Az szép. Szeretem nézni az ablakból. Mandulafa sok-sok ága, törzse, gyökere… látom magam előtt…
„Érzed, ahogy ellazul minden izmod, tested könnyűvé válik. Csend van, minden békés, és te feloldódsz ebben a csendben. Hagyod, hogy átjárja minden sejted. Sejtjeid is ellazulnak, felengednek, feloldódnak, teljesen eggyé válsz a körülötted lévő világgal… csak lélegzel… lassan…. ki… be… ki… be… ki…
– Hé! Hol a csudában vagyunk? Úgy látom itthon, de mintha… nincs testünk!
– Persze mert meditálunk. Nézzünk már oda! Ott fekszünk! A jó életbe, valaki fogja be az orrunkat!
– Helló! Mi vagyunk a következő lélegzet!
– Ez így nem oké. Gyerekek! Mi kívülre kerültünk!! Csináljunk valamit! Megint jövünk!
– Ébredjünk fel! De hogy a …? Na fészkelődünk már!
Jó ez a meditációs zene, szinte feloldódik benne az ember, csak az a baj, hogy szomjas vagyok. Nem gondolok rá. Nincs gondolat… lélegzem… mmm, de pisilni is kell. Nem baj kibírom. Óooo nem, becsurgott. A bánatba, most moshatom ki az ágyneműt. Basszus de hideg ez az ülőke!
– Ne már! Ez most valóban a klozetvize? Héééé! Hagyjuk abba a pisilést! Azt a betyár! Ezt nem hiszem el! Hogy a… de kurva sötét van itt. Pfúúj! Ezt a mocskot! Áááááá, utálom a csúszdát! Most tényleg belekerültünk a saját szennyvizünkbe?
———–
– Most mi történik?
– Fogat mosunk. Új fogkefe, nesze neked! Rendesen súrol.
– Ettől meg kell fagyni. A mentol íz jó, de szörnyen nyálkás és csúszik is. Hééé! Nem tudunk megkapaszkodni! Lecsúúúszuuunk! Hogy a… de kurva sötét van itt. Pfúúj! Ezt a mocskot! Most tényleg belekerültünk a saját szennyvizünkbe?
– Bele! Pont oda! Benne vagyunk a … slamasztikában. Mi a wc-én keresztül jöttünk.
– Mi meg a mosdókagylón keresztül.
– Ha ez így folytatódik, elfogyunk. Reggel van. Még jönnek nagyobb dolgok is. Ha mindenbe beleoldódunk….
– Akkor most mi legyen? Ki kéne jutni. Ez a szennyvíztisztító rendszer első tartálya. Még kettő van, aztán a földbe fektetett draincső. Onnan már a talajba jutunk.
– Még jó, hogy ilyen környezettudatosan élünk, és nem vagyunk bekötve a csatornába.
– Megint zúdul valami. De jó! Ez illatos víz! A mosópor levendulás. Ebbe is benne vagyunk? Benne.
– Óóóó! Ez megrázóan gyomorfogató volt. Mindig utáltuk a ringlispílt. Ennyit dobálódni egy dobban! Mit csinálunk itt?
– Várjuk, hogy kijussunk. Ez a szennyvíztisztító rendszer első tartálya. Még kettő van, aztán a földbe fektetett draincső. Onnan már a talajba jutunk.
– Jövünk megint. Na, ez aztán szar ügy! Nem lennék a helyünkben. Nem baj, erre jó a szennyvíztisztító rendszer. A végére megtisztulunk. Még jó, hogy ilyen környezettudatosan élünk, és nem vagyunk bekötve a csatornába.
———–
„Hunyd be a szemed! Helyezkedj el kényelmesen. Gondolj valami… minden békés, és te feloldódsz … Hagyod… Sejtjeid is …. feloldódnak, …lélegzel… ki… be… ki…”
– Nézzük már! Visszafeküdtünk és meditálunk megint. Jön a következő lélegzet! Nem hagyjuk abba. Jó mélyeket lélegzünk, nesze neked jóga. Csak legalább ne fújnánk ki. Ebből baj lesz.
– A nagyobb baj az, hogy a lefolyóba is bekerültünk. Meg kell keresnünk önmagunkat. A szennyvíztisztító rendszerbe lehetünk. Három tartálya van, aztán a földbe fektetett draincső. Onnan már a talajba jutunk.
– Még nem érdemes indulnunk. A talajba jutni egy hét. Onnan is idő kipárologni. Megaztán, még meditálunk, oldódunk, lélegzünk. Összevárjuk egymást.
– Úgy látom, lassan elfogyunk.
– Úristen alig látszunk a takaró alatt, nem áll jól ez a laposság.
– Helló! Mi vagyunk az utolsó lélegzet. Csuda fura a hűlt helyünkre visszanézni.
– Ok! Most együtt ez a részünk. Hogy jutunk ki?
– Nyitva hagytuk bukóra az ablakot. A mandulafára üljünk. Az alatt fut a draincső.
– És ha kipárologtunk a föld alól, és újra mind együtt leszünk?
– Addigra vége lesz a karanténnak. Mi meg eldöntjük, hogy újra összeállunk és egy testté válunk, vagy….
– Vagy…. soha többé nem választjuk a bezártságot, és végleg feloldódunk.
– Ha teljesen együtt vagyunk, majd döntünk magunk felől. Addig meg, mandulafa sok-sok ága, gyökere…
LACKFI KREATÍV ÍRÁS /2022/október/ÉDES-KEDVES BEZÁRTSÁG
Facebook
LinkedIn
Email

Ajánló

Próza még:

Allora

8 éves leszek amikor az elsőt haza hozom és apámé mellé teszem közvetlen a kapu

A víz illata

Lehajtott fejjel nézem a víztükröt. Illata észrevétlen kúszik az orromba, és kioldja a lelkemre kötött

A remete

A tavaszi nap még elég alacsony szögben süt be ahhoz, hogy a fényesre kopott, fa

Láncok

Gróf Széchenyi István nagy álmát váltotta valóra. Az ihletet Angliában kapta, amikor meglátta a Hammersmith-et.

Példakép

Mint a kerti törpe állok és vacogva figyelem a kertet, a felhők félelmetesek, székek felborulva,

Rozsdabarna

Alkonyodott, amikor autóval az automata elé gördült. Az informáló levelek, az elmúlt napokban már több

Kötni és engedni

A tű bekúszik a hurkon, s míg a kis kanyarintó mozdulattal magára csavarja és előre

Repülj madár

A kertbe, ahová most magam megyek, egyikünk sem szeretett járni. Pedig rendezett. A fák, bokrok,

Szeme, mint barna tó

Távolról érkezik hozzám a lépések alatt reccsenő padló hangja. Azt álmodom, hogy apám jön, és

Haláltánc

Elválaszthatatlanok voltak. A szoba sarkában érezték magukat a legjobban. Ide nem tűzött be a nap,

Becsületes zsákmány

Ismersz! Sose engedtem vóna el! Foggal-körömmel tudok küzdeni. Szedtem is a lábam, ahogy mindig, amikor

Ragaszkodás, Megjelent a Szószóró oldalán

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02bX89oqZygRaJK4wFCnaE1q3diQYABquTUwhQXJLRBxDXWXfeCGXbwSkNgpXHzLp1l&id=100066508029027 Ha Hokksundban vagyok, gyakorta végigjárom a Skotselvveien úttól jobbra eső, két bánya között található

Nem érek én arra rá fiam!

Nagyapám ötvenkét évesen, hét gyermekkel hagyta özvegyen nagyanyámat közvetlenül a háború után. Anyám csak két

Akitől a gép fennmarad

A fiatal, sportos férfi íróasztalán, ahová leülök mellé, egy laptop és két nagyméretű félköríves monitor

Répafarmer

Egy meleg nyári hétvégén haza kellett ugranom, hogy a szülői ház kertjét rendbe tetessem. Alig

Legújabb bejegyzések

Kevés utazás színesíti az életem.Vannak országok ahova egyáltalán nem vágyok, ilyen pl. Amerika, és van,

Szolnoki ANZIX

Az egyik legkedvesebb koncerttípusom a Szolnoki Szimfonikusokkal az ANZIX. Pár évvel ezelőtt indult el egy

Gyöngyház felhő

Norvégia földjére először 2022. augusztusában léptem, nem kirándulási céllal. Nem kényszerből, de nem is igazán

Fogalmazási verseny

Novemberben kaptam egy kedves üzenetet: “Szia, drága Zsuzsi! Szeretnénk meghívni a Szegő Gábor Általános Iskola