Danyi Zsuzsi

„ Él bennem a késztetés...”

Van az az ajtó…

Tudod! Van az az ajtó.

Amit rácsuktam, hogy élni tudjak.

Tudod! Jól be is zártam,

meg festettem rá szép dolgokat,

hogy szeretni tudjam zárt állapotát.

Meg is simogatom gondolatban néha.

Talán emlékszel, mi van mögötte?!

No! Az, ami mögötte van, egészen jól viselkedik.

Megszokta, hogy zárva van.

Általában hagyja szépen eltelni a napokat.

Csendesen eszembe juttat, észrevétlen emlékezik,

s néha belemar picit a lelkembe, de csak apró pillanatokra.

Nem is fáj. Igazán!

Aztán viszont vannak olyan napok,

leginkább valamely érzelem, vagy zene hatására,

amikor egyszerűen megsemmisíti az ajtót.

Olyankor mindegy mit csinálok!

Érzem, ahogy egy pillanat töredéke alatt elhamvad az ajtó,

és az ami mögötte van, élesen, égetve lüktet bennem.

No, aaaz nagyon fáj!!

Néha annyira, hogy elindul a könnyem,

és ordítani szeretnék.

Nem tehetem, hisz nem árulhatom el.

Ha kitombolta magát, újra rácsukom az ajtót.

Igen. Az ajtó főnixmadár. Hamvából támadó, oltalmazó.

Megszerettem. Része lett az életemnek.

Mint, ahogy az is, ami mögötte van.

Tudod! Ugye? Mire csuktam rá az ajtót?

Mert ajtód, talán épp emiatt is, valószínűleg neked is van.

Facebook
LinkedIn
Email

Ajánló

Versek még:

Változások általad

Karjaimba örökre belebújt ölelésed érzete –                  Ha nem vagyok veled is hordozlak. Füleim őrzik

Régi kabát

kinőttelek régi kabátom oly sok éve hordalak, visellek hozzám nőttél, mint kedves barátom s megvallom

Gondolatok rólad

Lassan 22 éve. Fel nem fogható. Nemsokára én is annyi leszek, mint Te akkor. Leginkább

Játékos sorok női lélekből 1

… Elindulni valaki felé
nem keresni miérteket
Sétálni a szavak között
s átlátni egy életet
Belépni egy más világba
teremtve vonzó képzetet
Kiugrani a valóságból
élvezve ragyogó fényeket …

Ma…

Ma jó sok lekvárral ettem a kenyerem, hogy megidézzelek, és cukrot tettem a kávémba, hogy

Természetben – Víz

Reggelre eső mosta zöldben ragyogott a világ, Harsány, mégis végtelen lágysággal töltve be a létezést.

Törött hangulatban

Törött hangulatban   Lassanként nyílik a szárnyam Tollait nem fújja szél Apránként enged a vállam

Legújabb bejegyzések

Kötni és engedni

A tű bekúszik a hurkon, s míg a kis kanyarintó mozdulattal magára csavarja és előre

Repülj madár

A kertbe, ahová most magam megyek, egyikünk sem szeretett járni. Pedig rendezett. A fák, bokrok,

Szeme, mint barna tó

Távolról érkezik hozzám a lépések alatt reccsenő padló hangja. Azt álmodom, hogy apám jön, és

Haláltánc

Elválaszthatatlanok voltak. A szoba sarkában érezték magukat a legjobban. Ide nem tűzött be a nap,

Becsületes zsákmány

Ismersz! Sose engedtem vóna el! Foggal-körömmel tudok küzdeni. Szedtem is a lábam, ahogy mindig, amikor

Ragaszkodás, Megjelent a Szószóró oldalán

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02bX89oqZygRaJK4wFCnaE1q3diQYABquTUwhQXJLRBxDXWXfeCGXbwSkNgpXHzLp1l&id=100066508029027 Ha Hokksundban vagyok, gyakorta végigjárom a Skotselvveien úttól jobbra eső, két bánya között található

Nem érek én arra rá fiam!

Nagyapám ötvenkét évesen, hét gyermekkel hagyta özvegyen nagyanyámat közvetlenül a háború után. Anyám csak két

Akitől a gép fennmarad

A fiatal, sportos férfi íróasztalán, ahová leülök mellé, egy laptop és két nagyméretű félköríves monitor

Répafarmer

Egy meleg nyári hétvégén haza kellett ugranom, hogy a szülői ház kertjét rendbe tetessem. Alig

Fogalmazási verseny

Novemberben kaptam egy kedves üzenetet: “Szia, drága Zsuzsi! Szeretnénk meghívni a Szegő Gábor Általános Iskola