Természetben – Őszi keringő

Pára lepi a hajnali tájat,

s az első napsugarak csillogva csúszkálnak

a nyirkos leveleken.

Egészen addig,

míg a szél neki nem lendül.

Akkor aztán…

elindul az őrült őszi keringő.

Sárgult levelek kavarognak a levegőben,

mint milliónyi kecses balett-táncos,

és míg földet érnek

elmesélik egymásnak,

mit láttak a sétányon a fák alatt.

Aztán elhallgatnak örökre….

*

lemenőben a nap

izzó narancs korong

párás fűben macska

mozdulatlan kobold

fakult világ színei, mit

meglát még a szemem

őszkeserű mélységéből

húzza vissza szívem

*

Augusztus végén a hajnali lehelet

Vörösre festi a diófa levelet.

Ágain a termés csendben várakozik,

Titkon még a nyári napról álmodozik.

Az eső szemerkélve nógatja a szelet,

Így küld a természet ezer ősi jelet,

Közeleg az ősz, még éljetek a nappal!

Táncoljatok együtt minden pillanattal!

Mert a ragyogó fény, mi tested fürdeti,

A hang, szín és illat, mely lelked élteti,

Lassan csak belülről táplálhatja lényedet,

S ki, milyen emléket összegyűjtögetett,

Abból festi élénkre a színtelen telet.

*

November végi rózsa…

Faggyal dacoló

november végi rózsa

A nyár itt felejtett

lélekre lehelt csókja

Levél nélkül ága

árva, és meztelen

Fázok, ahogy halovány

bimbóit figyelem

Elmúlás jár fölötte

fel mégsem adja

Gyenge napsugár

már ködön át simogatja

Lehet, ki sem nyílik

nem is célja talán

Csak reményét szórja

hogy tavasz jön tél után

Facebook
LinkedIn
Email

Ajánló

Versek még:

Eljön az ideje

Talán, sosem érted meg, mindegy, milyen mélyen rejted, titkolni előlem nem tudod, gondolatod, érzésed indítja

Allora

8 éves leszek amikor az elsőt haza hozom és apámé mellé teszem közvetlen a kapu

Változások általad

Karjaimba örökre belebújt ölelésed érzete –                  Ha nem vagyok veled is hordozlak. Füleim őrzik

Régi kabát

kinőttelek régi kabátom oly sok éve hordalak, visellek hozzám nőttél, mint kedves barátom s megvallom

Gondolatok rólad

Lassan 22 éve. Fel nem fogható. Nemsokára én is annyi leszek, mint Te akkor. Leginkább

Van az az ajtó…

Tudod! Van az az ajtó. Amit rácsuktam, hogy élni tudjak. Tudod! Jól be is zártam,

Játékos sorok női lélekből 1

… Elindulni valaki felé
nem keresni miérteket
Sétálni a szavak között
s átlátni egy életet
Belépni egy más világba
teremtve vonzó képzetet
Kiugrani a valóságból
élvezve ragyogó fényeket …

Ma…

Ma jó sok lekvárral ettem a kenyerem, hogy megidézzelek, és cukrot tettem a kávémba, hogy

Természetben – Víz

Reggelre eső mosta zöldben ragyogott a világ, Harsány, mégis végtelen lágysággal töltve be a létezést.

Törött hangulatban

Törött hangulatban   Lassanként nyílik a szárnyam Tollait nem fújja szél Apránként enged a vállam

Legújabb bejegyzések

Rózsa vitéz 🔉

Volt egy királynak három fia. Ellenség ütött az országra, elfoglalta. A király is elesett. A

Rozmarintszál 🔉

Volt egyszer egy király, akit a népei erősen szerettek, de sokat is búsultak miatta, mert