Danyi Zsuzsi

„ Él bennem a késztetés...”

Ma…

Ma jó sok lekvárral ettem a kenyerem,

hogy megidézzelek,

és cukrot tettem a kávémba,

hogy olyan legyen, mint akkor.

Ma az érzékszerveim segítségével is

vissza akartam kerülni abba a pillanatba,

ami olyan megrendítően békés és boldog volt,

hogy közben

egy pillanatra sem jutott eszembe

a valóság.

Lecsordult a lekvár

a vajaskenyérről.

Az ujjammal kanalaztam a számba,

és hallottam a nevetésünk,

ami a végtelenből visszhangzott

vissza a lelkünkbe.

Ma éreztem,

ahogy égeti a bőröm a nap,

a vízről visszaverődő fény arra kényszerít,

csukjam be a szemem,

de nem vagyok elég gyors,

és kicsordul a könnyem.

Ma hagytam a könnycseppet

a maga útját keresni,

és beszivárogni a ruhám rostjaiba.

Aztán lenyeltem az utolsó falatot,

és a kávém utolsó kortyai alatt,

az ablakon túl hajladozó

kopár fák látványa

visszahúzott a testembe.

Ma éreztem

a lábaim mázsás súlyát

a jelenem padlójára simulva.

Facebook
LinkedIn
Email

Ajánló

Versek még:

Eljön az ideje

Talán, sosem érted meg, mindegy, milyen mélyen rejted, titkolni előlem nem tudod, gondolatod, érzésed indítja

Allora

8 éves leszek amikor az elsőt haza hozom és apámé mellé teszem közvetlen a kapu

Változások általad

Karjaimba örökre belebújt ölelésed érzete –                  Ha nem vagyok veled is hordozlak. Füleim őrzik

Régi kabát

kinőttelek régi kabátom oly sok éve hordalak, visellek hozzám nőttél, mint kedves barátom s megvallom

Gondolatok rólad

Lassan 22 éve. Fel nem fogható. Nemsokára én is annyi leszek, mint Te akkor. Leginkább

Van az az ajtó…

Tudod! Van az az ajtó. Amit rácsuktam, hogy élni tudjak. Tudod! Jól be is zártam,

Játékos sorok női lélekből 1

… Elindulni valaki felé
nem keresni miérteket
Sétálni a szavak között
s átlátni egy életet
Belépni egy más világba
teremtve vonzó képzetet
Kiugrani a valóságból
élvezve ragyogó fényeket …

Természetben – Víz

Reggelre eső mosta zöldben ragyogott a világ, Harsány, mégis végtelen lágysággal töltve be a létezést.

Törött hangulatban

Törött hangulatban   Lassanként nyílik a szárnyam Tollait nem fújja szél Apránként enged a vállam

Legújabb bejegyzések

Rózsa vitéz 🔉

Volt egy királynak három fia. Ellenség ütött az országra, elfoglalta. A király is elesett. A

Rozmarintszál 🔉

Volt egyszer egy király, akit a népei erősen szerettek, de sokat is búsultak miatta, mert

Először távol

Ha nem a kultúra határozta volna meg az életem, nemzetem ünnepei akkor is ritmust adnának