Danyi Zsuzsi

„ Él bennem a késztetés...”

Régi fotón apró gyermek – gyógyító dal

 

Régi fotón apró gyermek, én vagyok.

Szívem szorul, őróla most mit tudok?

Kicsi leány, törékeny és védtelen,

Sorsát írta őstől átvett érzelem.

 

Bíztál bennem, eltemettem lényedet,

Lelked mégis megőrizte fényedet.

Csöndben vártál, halkan szóltál: Itt vagyok!

Nem a küszöb, megvetettség otthonod!

 

Bocsásd meg, hogy oly sokáig aludtam,

S jelenemmé hagytam válni a múltam!

Bocsásd meg, hogy hangodra nem figyeltem,

Szenvedésed napról, napra engedtem!

 

Gyermek arcon remény ragyog, kérelem,

Szeressetek, megérdemlem, jár nekem!

Légy most napom, ragyogd be a létemet

Tisztaságod űzze el félelmemet.

 

Álmodozó két szemedben holnapom,

Álmaidat veszni többé nem hagyom,

Átölelő két karomban oltalom,

Szárnyad leszek, hogy repülhess szabadon.

Facebook
LinkedIn
Email

Ajánló

Versek még:

Eljön az ideje

Talán, sosem érted meg, mindegy, milyen mélyen rejted, titkolni előlem nem tudod, gondolatod, érzésed indítja

Allora

8 éves leszek amikor az elsőt haza hozom és apámé mellé teszem közvetlen a kapu

Változások általad

Karjaimba örökre belebújt ölelésed érzete –                  Ha nem vagyok veled is hordozlak. Füleim őrzik

Régi kabát

kinőttelek régi kabátom oly sok éve hordalak, visellek hozzám nőttél, mint kedves barátom s megvallom

Gondolatok rólad

Lassan 22 éve. Fel nem fogható. Nemsokára én is annyi leszek, mint Te akkor. Leginkább

Van az az ajtó…

Tudod! Van az az ajtó. Amit rácsuktam, hogy élni tudjak. Tudod! Jól be is zártam,

Játékos sorok női lélekből 1

… Elindulni valaki felé
nem keresni miérteket
Sétálni a szavak között
s átlátni egy életet
Belépni egy más világba
teremtve vonzó képzetet
Kiugrani a valóságból
élvezve ragyogó fényeket …

Ma…

Ma jó sok lekvárral ettem a kenyerem, hogy megidézzelek, és cukrot tettem a kávémba, hogy

Természetben – Víz

Reggelre eső mosta zöldben ragyogott a világ, Harsány, mégis végtelen lágysággal töltve be a létezést.

Törött hangulatban

Törött hangulatban   Lassanként nyílik a szárnyam Tollait nem fújja szél Apránként enged a vállam

Legújabb bejegyzések

Rózsa vitéz 🔉

Volt egy királynak három fia. Ellenség ütött az országra, elfoglalta. A király is elesett. A

Rozmarintszál 🔉

Volt egyszer egy király, akit a népei erősen szerettek, de sokat is búsultak miatta, mert

Először távol

Ha nem a kultúra határozta volna meg az életem, nemzetem ünnepei akkor is ritmust adnának