Női öl sóhajt
Szomjazva óhajt
Erő és szépség
Fiatal hévség
Szenvedélyt oltva
Pecsételt sorsa
Tartható még
Szomjazó lélek
Szép szóra ébred
Képzelet szárnya
Misztikum fátyla
Repít a hangja
Másik világba
Elvesztél rég
*
új és ismeretlen az érzés itt belül
mi lobban, majd rebben, s ijedten elül
mert a lelked szólítja csendben az enyém
s benne akaratlan születik a remény
hogy képes leszek jól szeretni téged
elvárások nélkül fedezni fel lényed
hagyni, sodródni ítélet mentesen
ringani, táncolni, gyermekként lelkesen
mintha sosem lenne múltam és jelenem
s szabadságot adni a szónak: Kedvesem
*
Elindulni valaki felé
nem keresni miérteket
Sétálni a szavak között
s átlátni egy életet
Belépni egy más világba
teremtve vonzó képzetet
Kiugrani a valóságból
élvezve ragyogó fényeket
Átfutni egy időszakon
számolni múló perceket
Szeretve lenni s viszont szeretni
csak szabad lélekkel lehet
Megjelent a megújult GARABONCZIÁS lap első számában 2021-ben.
