Danyi Zsuzsi

„ Él bennem a késztetés...”

Régi kabát

kinőttelek régi kabátom

oly sok éve hordalak, visellek

hozzám nőttél, mint kedves barátom

s megvallom mélyen megszerettelek

egykoron szerelmes ölelésed védett

meleged most is védelmet nyújt

de lásd, varrásaid sok helyen repednek

s rajtuk át a jég a szívembe szúrt

varrtalak százszor, tapasztva a rést

míg te vadul tépted a cérnát

reszketve éreztem lassan felemészt

a rossz szabódtól hozott mintád

már nem is beléd bújtam,

csak két karom tartott

s közben a hideg csontomig hatolt

biztattalak sokszor, hogy bírjad a harcot

mégis jöttek és gyűltek a foltok

hányszor becéztelek, míg te makacs voltál,

de nem cseréltelek le hűtelen soha,

megtartottam súlyom, nehogy kihízzalak

így szálltak a szép évek tova

amint másra néztél, azt gondoltad mindjárt

ki kéne próbálni a hordását milyen

rossznak bélyegeztél, fel nem vehettelek

hát viseltem összetört szívem

el mégsem hagytál, s menni sem engedtél,

hisz kabát s hordozója összetartozik

talán az igény, hogy más is viseljen

lassan már úgyis elkopik

kinőttelek mégis, mert a lelkem tánca

nem fér már bele, szűk lett a kabát

s ebben a foltos, merev keretben

régen nem érzi jól magát

elengedlek szép, és vad kabátom

nem varrok több foltot neked

maradj meg, ha lehet örök barátom

s maradjak szép emlék neked

 

Megjelent a Litera-Túra Magazinban 2021.03.19.

https://www.facebook.com/zsuzsi.mdanyi/posts/3754441111305222

https://www.facebook.com/literaturamuveszetimagazin/posts/3843307305760879

Facebook
LinkedIn
Email

Ajánló

Versek még:

Változások általad

Karjaimba örökre belebújt ölelésed érzete –                  Ha nem vagyok veled is hordozlak. Füleim őrzik

Gondolatok rólad

Lassan 22 éve. Fel nem fogható. Nemsokára én is annyi leszek, mint Te akkor. Leginkább

Van az az ajtó…

Tudod! Van az az ajtó. Amit rácsuktam, hogy élni tudjak. Tudod! Jól be is zártam,

Játékos sorok női lélekből 1

… Elindulni valaki felé
nem keresni miérteket
Sétálni a szavak között
s átlátni egy életet
Belépni egy más világba
teremtve vonzó képzetet
Kiugrani a valóságból
élvezve ragyogó fényeket …

Ma…

Ma jó sok lekvárral ettem a kenyerem, hogy megidézzelek, és cukrot tettem a kávémba, hogy

Természetben – Víz

Reggelre eső mosta zöldben ragyogott a világ, Harsány, mégis végtelen lágysággal töltve be a létezést.

Törött hangulatban

Törött hangulatban   Lassanként nyílik a szárnyam Tollait nem fújja szél Apránként enged a vállam

Legújabb bejegyzések

Kevés utazás színesíti az életem.Vannak országok ahova egyáltalán nem vágyok, ilyen pl. Amerika, és van,

Allora

8 éves leszek amikor az elsőt haza hozom és apámé mellé teszem közvetlen a kapu

A víz illata

Lehajtott fejjel nézem a víztükröt. Illata észrevétlen kúszik az orromba, és kioldja a lelkemre kötött

A remete

A tavaszi nap még elég alacsony szögben süt be ahhoz, hogy a fényesre kopott, fa

Láncok

Gróf Széchenyi István nagy álmát váltotta valóra. Az ihletet Angliában kapta, amikor meglátta a Hammersmith-et.

Példakép

Mint a kerti törpe állok és vacogva figyelem a kertet, a felhők félelmetesek, székek felborulva,

Rozsdabarna

Alkonyodott, amikor autóval az automata elé gördült. Az informáló levelek, az elmúlt napokban már több

Szolnoki ANZIX

Az egyik legkedvesebb koncerttípusom a Szolnoki Szimfonikusokkal az ANZIX. Pár évvel ezelőtt indult el egy

Kötni és engedni

A tű bekúszik a hurkon, s míg a kis kanyarintó mozdulattal magára csavarja és előre

Repülj madár

A kertbe, ahová most magam megyek, egyikünk sem szeretett járni. Pedig rendezett. A fák, bokrok,