Elismerés-visszatekintés

Hiszek abban, amit csinálok.  Meggyőződésemnél talán csak az arra való törekvésem nagyobb, hogy a feladataimat, vállalásaimat minél tökéletesebben vigyem végig.  Közel két évtizedig – sokszor széllel szemben is – úgy dolgoztam, hogy sosem jutott eszembe a munkám érdemeit számba venni. Másét igen, különböző elismerésekre javasolva a valóban értékes embereket, de a magamét…., azt nem. Mivel azonban minden, amit adtál, visszafordul egyszer, a rossz és a jó egyaránt, engem is megállított az élet. Egyszer csak részletes önéletrajzot kértek tőlem, azzal a határozott felszólítással, hogy most ne legyek szerény, és mindent írjak le, amit valaha a városért, a kultúráért, a fiatalokért, vagy bármely közösségért tettem. A hivatalos illetve az önkéntes tevékenységeket is. Elképesztően zavarba jöttem tőle. Igyekeztem rövid lenni, de több oldal lett a felsorolás, küldeni pedig muszáj volt.

A kérés azért jött, mert 2021-ben én kaptam a Béres díjat. Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy nekem ítélték!

https://www.beres.hu/hir/szolnok-varos-kulturajanak-meghatarozo-alakja-kapta-iden-a-beres-dijat/

 

Bár eleinte szorongtam, mert úgy éreztem, sok más ember is  megérdemelné ezt az elismerést, aztán lassan változni kezdtek a dolgok, mert alig került nyilvánosságra ez a hír, kiderült, hogy a Megyei Príma Díj, Oktatás és közművelődés kategóriájának jelöltjei közé is bekerültem. A munkám hatása, mind az, amit az évek alatt adtam, „visszafordult” és elindult felém. Olyan elemi erővel ütött meg a rengeteg visszajelzés, őszinte gratuláció, és annak a kifejezése, mennyire ideje volt ennek, hogy muszáj volt megállnom, visszanéznem, összegeznem.

Ma már felszabadultan örülök, hogy megtapasztalhattam mindezt. A Príma jelölésnél az egész megyéből érkeztek szavazatok. Konkrétan családok fogtak össze egy-egy helységben, és télvíz idején is hetente gyűjtötték a számtalan cédulát. Rengeteg olyan ember, akiket nem ismerek személyesen, de az, amit általam megéltek, hálát szült a szívükben. Persze megannyi olyan ember is gyűjtött, akiket valamilyen módon ismerek. Kegyelmi állapotnak éltem meg ezt az időszakot, olyan állapotnak, ami felemelte a fejem. Hálás vagyok mindenkinek, aki bármilyen módon kifejezte elismerését, szeretetét felém. Tudom az elképesztő darabszámon felül is voltak még szavazócédulák. Végül kategóriagyőztes lettem és átvehettem a príma aranymedált, amit különösen ezek miatt az őszinte, szeretetteljes emberi megnyilvánulások miatt tartok nagyra.

 

Illyés Csaba fotói

Facebook
LinkedIn
Email

Ajánló

Blogbejegyzések még:

Először távol

Ha nem a kultúra határozta volna meg az életem, nemzetem ünnepei akkor is ritmust adnának

Gyöngyház felhő

Norvégia földjére először 2022. augusztusában léptem, nem kirándulási céllal. Nem kényszerből, de nem is igazán

Fogalmazási verseny

Novemberben kaptam egy kedves üzenetet: „Szia, drága Zsuzsi! Szeretnénk meghívni a Szegő Gábor Általános Iskola

Nő a kirakatban

Ma, amikor a médiában, az újságok címlapján számtalan az üres, torz értékkel bíró „kiemelt egyén”,

NYOMtatásban megJELent

Mai elektronikus, „felhőkben” élő világunkban számomra sokat jelent a papírra nyomtatott gondolat. Mindig megtisztelő és

Együtt

Közhely, hogy nagy ajándék, ha a munkád, a hobbid, de így van. Teljessé tesz, amit

Junior Príma Díjas(om)

Van az a mérhetetlen büszkeség, ami nem öncélú, hanem valaki másról/ért szól. Az Ő fejlődéséről,

Legújabb bejegyzések

Rózsa vitéz 🔉

Volt egy királynak három fia. Ellenség ütött az országra, elfoglalta. A király is elesett. A

Rozmarintszál 🔉

Volt egyszer egy király, akit a népei erősen szerettek, de sokat is búsultak miatta, mert

Eljön az ideje

Talán, sosem érted meg, mindegy, milyen mélyen rejted, titkolni előlem nem tudod, gondolatod, érzésed indítja