Danyi Zsuzsi

„ Él bennem a késztetés...”

10 éves évforduló Prokofjevvel, Matilddal és a kedvenc Szimfonikusommal

Nagyon szeretem Prokofjev zenéjét. Vette a bátorságot, és kifejezetten gyermekeknek írt egy komolyzenei darabot. Nem tudnám megszámolni hányszor hallottam, és meséltem, de nem tudom megunni.

A madár fuvolatrillái, a kacsa oboa-totyogása, a macskalopakodás klarinét-bársonya, nagyapó fagott-morgolódása, vagy a kürtök vészterhes farkasidézése mind láttató, mesélő dallamok. Péter, a vonósok magabiztos, jókedvű egységével, a tavaszi napsütést idézi, és a vadászok vidám trombitaszólói szintúgy.

Prokofjev a művet 1936-ban írta narrátorra és szimfonikus zenekarra. Ebben a műfajban valószínűleg máig ez a leggyakrabban előadott és legtöbb hangfelvételt megért zenemű.

Több ezer gyermeknek meséltem már el, ezért személyes tapasztalatból mondhatom, ha az adott korosztály nyelvén  ismertetjük előtte a zeneszerző szándékát, a hangszereket, majd mondjuk el a zene közben, hitelesen a történetet, akkor egészen kicsitől középiskolásokig leköthetjük vele a gyerekeket.

Különös boldogság volt, hogy épp 10 éve játszottuk ezt a szimfonikus mesét, és újra bejártunk egyes helyszíneket. Nagy Katalin Matild grafikusművésznő barátnőm homokanimációja most is varázslatosan kiegészítette a műsort. Csak mi változtunk közben kicsit. Az akkor készült verkfilm kockáit látva, ezt le sem tagadható 😀

https://www.youtube.com/watch?v=G-VKXxv8mwo

 

Facebook
LinkedIn
Email

Ajánló

Blogbejegyzések még:

Gyöngyház felhő

Norvégia földjére először 2022. augusztusában léptem, nem kirándulási céllal. Nem kényszerből, de nem is igazán

Fogalmazási verseny

Novemberben kaptam egy kedves üzenetet: “Szia, drága Zsuzsi! Szeretnénk meghívni a Szegő Gábor Általános Iskola

Nő a kirakatban

Ma, amikor a médiában, az újságok címlapján számtalan az üres, torz értékkel bíró „kiemelt egyén”,

NYOMtatásban megJELent

Mai elektronikus, “felhőkben” élő világunkban számomra sokat jelent a papírra nyomtatott gondolat. Mindig megtisztelő és

Együtt

Közhely, hogy nagy ajándék, ha a munkád, a hobbid, de így van. Teljessé tesz, amit

Junior Príma Díjas(om)

Van az a mérhetetlen büszkeség, ami nem öncélú, hanem valaki másról/ért szól. Az Ő fejlődéséről,

Elismerés-visszatekintés

Hiszek abban, amit csinálok.  Meggyőződésemnél talán csak az arra való törekvésem nagyobb, hogy a feladataimat,

Legújabb bejegyzések

Allora

8 éves leszek amikor az elsőt haza hozom és apámé mellé teszem közvetlen a kapu

A víz illata

Lehajtott fejjel nézem a víztükröt. Illata észrevétlen kúszik az orromba, és kioldja a lelkemre kötött

A remete

A tavaszi nap még elég alacsony szögben süt be ahhoz, hogy a fényesre kopott, fa

Láncok

Gróf Széchenyi István nagy álmát váltotta valóra. Az ihletet Angliában kapta, amikor meglátta a Hammersmith-et.

Példakép

Mint a kerti törpe állok és vacogva figyelem a kertet, a felhők félelmetesek, székek felborulva,

Rozsdabarna

Alkonyodott, amikor autóval az automata elé gördült. Az informáló levelek, az elmúlt napokban már több

Szolnoki ANZIX

Az egyik legkedvesebb koncerttípusom a Szolnoki Szimfonikusokkal az ANZIX. Pár évvel ezelőtt indult el egy

Kötni és engedni

A tű bekúszik a hurkon, s míg a kis kanyarintó mozdulattal magára csavarja és előre

Repülj madár

A kertbe, ahová most magam megyek, egyikünk sem szeretett járni. Pedig rendezett. A fák, bokrok,

Szeme, mint barna tó

Távolról érkezik hozzám a lépések alatt reccsenő padló hangja. Azt álmodom, hogy apám jön, és

Haláltánc

Elválaszthatatlanok voltak. A szoba sarkában érezték magukat a legjobban. Ide nem tűzött be a nap,

Becsületes zsákmány

Ismersz! Sose engedtem vóna el! Foggal-körömmel tudok küzdeni. Szedtem is a lábam, ahogy mindig, amikor

Ragaszkodás, Megjelent a Szószóró oldalán

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02bX89oqZygRaJK4wFCnaE1q3diQYABquTUwhQXJLRBxDXWXfeCGXbwSkNgpXHzLp1l&id=100066508029027 Ha Hokksundban vagyok, gyakorta végigjárom a Skotselvveien úttól jobbra eső, két bánya között található