Mint a kerti törpe állok és vacogva figyelem a kertet, a felhők félelmetesek, székek felborulva, poharak tányérok a földön, az asztalterítők ázott testekként lógnak az orgonabokron, a Pokemon csata is ilyen, mint egy vihar, csak az elektromos, a dolgok tönkremennek. Mama újra sír, anyának dagadtak a szemei és piros az orra, nem mozdulok, nézem őket, … Olvass tovább
Alkonyodott, amikor autóval az automata elé gördült. Az informáló levelek, az elmúlt napokban már több alkalommal jelezték az érkezést. Először csak azt, hogy átadták a futárnak, aztán, hogy hamarosan kézbesítik, végül, hogy meg is tették. Emellé értesítést küldött a viber és jött az sms is. Mint valami titkos üzenetet, úgy nézegette a kódot, aminek beütésével … Olvass tovább
Az egyik legkedvesebb koncerttípusom a Szolnoki Szimfonikusokkal az ANZIX. Pár évvel ezelőtt indult el egy kezdeményezés, ami azt a célt szolgálta, hogy a Zenekar tagjai másféle módon is megmutathassák tehetségüket. A családias hangulatú koncerteken, kilépve társaik elé, szólistaként mutatkoznak be egyéni, vagy kamaraprodukciókkal. Ez a sikeressé vált koncertforma, mint egy képeslap mutat meg, ad át … Olvass tovább
Izgalmas és örömteli kihívás volt a Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesületével, azon belül is Bugyi István grafikusművésszel dolgozni, aki korrekt, úriember és figyelmes, remek szervező. Felkért rá, hogy Orosz István a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező, író, Páternoszter című regénye mellett vezessem le Szunyoghy András grafikusművész, festőművész, egyetemi tanár, művészeti anatómus, író, a Magyar … Olvass tovább
Mivel több olyan filmes barátom is van, aki remekül ír, az elmúlt esztendőben azzal az ötlettel kerestem meg a TISZApART MOZIt, hogy jó lenne egy sorozatot indítani Filmesek másként címmel. Első állomása Sopsits Árpád verseskötetének bemutatója volt, és már akkor tudtuk, hogy hamarosan egy izgalmas regény is sorra kerül majd. Végül úgy hozta az élet, … Olvass tovább
Elmesélem neked milyen volt, mikor először láttam, ahogy szemed sarkán a szarkalábak bőröd barázdálták s a beszűrődő nap fénye hirtelen térdre rogyott bennük, mert elmosolyodtál, majd hogy fel tudjon állni, szívemből vett erőt. Talán ebbe remegett bele. Elmesélem neked, ahogy ajkad dús dombjait tekintetem zavart mohósága mosolyra késztette miközben mozivásznat szégyenítő filmkockák izzottak homlokom mögött, … Olvass tovább
Prokofjev Péter és a farkas című szimfonikus meséjét épp 10 évvel ezelőtt játszottuk a zenekarral. Most ismét műsorra tűztük és a Filharmónia Magyarország szervezésében több helyszínre is elvittük. Mindenhol teltház és siker kísérte az előadást. 🙂
A Szolnoki Szimfonikus Zenekarral sokfelé megfordulunk, amikor ifjúsági programot viszünk gyerekek számára. Vannak helyek, ahol visszajáró vendégek vagyunk, és nem csak a szeretett tevékenység miatt van bennünk jóleső érzés, ha arra visz utunk. Tiszafüredre élmény menni még akkor is, ha hosszabb az utazással töltött idő. Otthonos művelődési házuk mellett cukrászda van, a fellépő művész pedig … Olvass tovább
Nagyon szeretem Prokofjev zenéjét. Vette a bátorságot, és kifejezetten gyermekeknek írt egy komolyzenei darabot. Nem tudnám megszámolni hányszor hallottam, és meséltem, de nem tudom megunni. A madár fuvolatrillái, a kacsa oboa-totyogása, a macskalopakodás klarinét-bársonya, nagyapó fagott-morgolódása, vagy a kürtök vészterhes farkasidézése mind láttató, mesélő dallamok. Péter, a vonósok magabiztos, jókedvű egységével, a tavaszi napsütést idézi, … Olvass tovább
’Jólenneha’ hallgatnál rám Jólenneha hallgatnál rám! Nem szoktunk mindent megbeszélni? Na, de ugye. Akkor hallgass rám és ne ezt a ruhát vedd fel. Úgy nézel ki benne, mint egy útszéli. Dehogy kurvázlak le. Mondtam én, hogy kurva? Nem mondtam. Ne érzékenykedj! Csupán annyit próbáltam jelezni, hogy ez nem lesz jó. Na, nézd! Nézd ezt a … Olvass tovább
