Kevés utazás színesíti az életem.Vannak országok ahova egyáltalán nem vágyok, ilyen pl. Amerika, és van, ahol nagyon sok időt szeretnék még eltölteni. Olaszországba harmadszor indulok az elmúlt 3 évben. Most flixbusszal Triesztbe, ahol egy barátném vár. Napok óta esik. Ott is, itt is. Egyes helyeken sárlavinák zárják el az utakat, embereket telepítenek ki. Remélem azért … Olvass tovább
admin
Testvér(ek)
A zenekar első hegedűse játszotta a szólót. A magas fiatalember mutatós volt és közismert. Elkerülve a tolongást egy órával kezdés előtt már ott álltam a bejáratnál, hogy az oldalsor középtájának belső részére ülhessek. Bár a hanghatással nem lehet baj. Egy ilyen hely akusztikája még árthat is a darabnak, de látni is szerettem volna. A szórólap … Olvass tovább
Városi gyermeknap Tiszafüreden
Szeretem ezeket a szabadban végzett feladatokat, a nyüzsgést, a gyerekeket és az általános jókedvet. Igyekeztem is minél többekkel beszélgetni 🙂 Nem azért, mert elvárták, hanem mert jól esett. Köszönet a felkérésért. 🙂 Bővebben itt: https://danyizsuzsi.hu/onfeledt-gyermeknap-tiszafureden/
Önfeledt gyermeknap Tiszafüreden
Tudjátok mi kell egy jó gyereknaphoz? Lufi? Lángos? Kisállatok? Értékes gyerekelőadás? Tűzoltó vagy rendőrautó? Ugrálóvár? Netán kézműveskedés vagy labirintusban bujkálás? Gólyaláb? Óriás dzsenga? Vattacukor vagy piros mesevonat, ami körbemegy a városon? Játszótér, mese és napsütés? Na nem mondom, hogy ezektől nem lesz jobb, de ami igazán kell, az a gyermekre hangolódó, játszani képes felnőtt. Apa, … Olvass tovább
Allora
8 éves leszek amikor az elsőt haza hozom és apámé mellé teszem közvetlen a kapu után a földre együtt ülünk asztalhoz kockás az abrosz halszagú a szél és a kezünk hiába dörzsöltük tufával nem kopik le a szegénység rólunk szól a hullámok morojából a hívás el kell majd mennem allore mondja apám minden este amikor … Olvass tovább
Betonrésnyi boldogság
Két éve voltam hajlandó szembenézni azzal, miben élek. Álmomban olyan voltam, mint egy megkövült farönk, amit ha vízbe löknek, a mélybe süllyed, s a sötétben, egyedül, tehetetlen várja, míg a folyó alján sodródó kövek felőrlik. Ilyenkor rendszerint a mellkasomat, végtagjaimat szorító fájdalom ébresztett. Ekkor döntöttem el, hogy elfogok költözni. Lassanként erősödtem és próbáltam megértetni … Olvass tovább
A víz illata
Lehajtott fejjel nézem a víztükröt. Illata észrevétlen kúszik az orromba, és kioldja a lelkemre kötött csomót. Mint mikor szobrot lepleznek, úgy hullik le róla a nehéz vászon, szabad lesz az emlékezet és én hazaérkezek. A sima víztükör alatt az ég ringatja magát. Belehullott a folyóba, annak mélyén finoman hullámoznak a felhők. Ha behunynám a szemem … Olvass tovább
A remete
A tavaszi nap még elég alacsony szögben süt be ahhoz, hogy a fényesre kopott, fa karosszékben üldögélve az arcát melegítse. Nem is hagy ki egyetlen napot sem, hogy ezt élvezze. A hajnali ima után leül ide. A rácsokkal szabdalt fénycsóva lassan csúszik lejjebb a mellkasára. Behumott szemmel figyeli a bőre örömét, ami még akkor is … Olvass tovább
Láncok
Gróf Széchenyi István nagy álmát váltotta valóra. Az ihletet Angliában kapta, amikor meglátta a Hammersmith-et. A tárgyalások után William Clark teljes jogkörrel ruházta fel Adam Clark-ot, aki az építésvezetõje lett e nagyszabású tervnek. A munkálatok 1839-ben kezdõdtek és tíz esztendõn át tartottak. Azóta a biztonságos üzemeltetés tekintetében vannak változások, de a feladat ugyanaz maradt. A … Olvass tovább
Példakép – szabadvers
Mint a kerti törpe állok és vacogva figyelem a kertet, a felhők félelmetesek, székek felborulva, poharak tányérok a földön, az asztalterítők ázott testekként lógnak az orgonabokron, a Pokemon csata is ilyen, mint egy vihar, csak az elektromos, a dolgok tönkremennek. Mama újra sír, anyának dagadtak a szemei és piros az orra, nem mozdulok, nézem őket, … Olvass tovább