admin

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02bX89oqZygRaJK4wFCnaE1q3diQYABquTUwhQXJLRBxDXWXfeCGXbwSkNgpXHzLp1l&id=100066508029027 Ha Hokksundban vagyok, gyakorta végigjárom a Skotselvveien úttól jobbra eső, két bánya között található erdőt, hogy letegyem a terheimet. Ilyenkor szinte megszűnök létezni a külvilág számára. Magam is az erdő része leszek. Míg odaérek, váltakozva halad az út, hol felfelé, hol lefelé, majd újra fel, és újra le. A távolban a hegyek napszaktól és … Olvass tovább

Nagyapám ötvenkét évesen, hét gyermekkel hagyta özvegyen nagyanyámat közvetlenül a háború után. Anyám csak két éves volt, érzékeny lélekkel megáldva. Nem értette, neki miért nincs apja és követelte volna az anyja babusgatását, de ehelyett vigyázhatott a húgára, hisz törékenyebb, kisebb volt, mint ő. Okos nagylány vagy már! – hallotta mindig a nagyobb testvérektől is, mert … Olvass tovább

A fiatal, sportos férfi íróasztalán, ahová leülök mellé, egy laptop és két nagyméretű félköríves monitor áll. A képernyőkímélőn szálló gépek fotói váltják egymást. Mellette a falon szakmai múltjából származó képek sorakoznak. Géptűz gyakorlaton szorítja a nagynyomású tömlőt, duplaszárnyút vontat, utasszállító hajtóművét vizsgálja, vagy társaival áll egy vadászgép előtt. Minden képen mosolyog. Kicsit zavarban van, amikor … Olvass tovább

Egy meleg nyári hétvégén haza kellett ugranom, hogy a szülői ház kertjét rendbe tetessem. Alig gurultam be az utcába, Rozika ángyom, a falu önkéntes stílusszakértője, mint valami humán térfigyelő szolgálat őrségben lévő tagja, már ott is volt a kapuban, hogy hogylétem felőli érdeklődésébe csomagolva átadja nekem az elmúlt hét legjelentősebb információját. – Hát képzeljed meg, … Olvass tovább