K. János ült a padon, hátát stabilitás gyanánt a falnak támasztotta. Drága dzsekije elszakadt és bekoszolódott. Egyik lábáról hiányzott a bőrmokaszin. Hadonászott, és az alkoholtól botladozó nyelvvel felháborodott hangon hőbörgött. „Velem ezt nem lehet csinálni! Nem tudják ezek, ki vagyok én!”- hangoskodott egyre. Ekkor a nyitott ablakon keresztül ajtócsapódás, ablaknyikorgás, majd két férfi beszélgetésének hangja … Olvass tovább
A templom mellett, egy régi kúriában, szép kerttel megáldott óvodában elképesztő körülmények között dolgoztak az óvónők. A föderáció által nyújtott pályázatnak és Dusza Bertalan vállalkozónak köszönhetően többek között falat bontottunk, ajtót, átadó ablakot építettünk, hogy ne az udvaron keresztül keljen a konyhából az ételt a gyerekeknek elvinni, ipari mosogatógépet vettünk, hogy ne kézzel keljen mindent … Olvass tovább
https://www.youtube.com/watch?v=arMzuw_fYbU Farkas Beatrix egy érzékeny, kedves és intelligens riporternő, aki értő módon nyúl mind e nehéz témához, mind a rendezvényünkhöz. Ez úton is köszönöm neki az újabb beszélgetést! A youtube link felirata senkit ne tévesszen meg, az nem a mi gondolatunk.
Az idén újra együtt dolgozunk az Integrál Női Közösség Róza Rachellel három kiváló szakemberével. Csodálatos, tiszta emberek. Megtiszteltetés, hogy ismét hallhatjuk előadásukat https://www.facebook.com/corvinusclub/posts/pfbid0mrzucue94pUTb32FYQW5LZECdjCVtS4XJN8Z3w7koRmi8EJwfwqqrr7d4JgQw8R3l
A népzene mindig közel állt hozzám. Úgy éreztem, helye van ebben a rendezvénysorozatban, mint olyan művészeti ágnak, ami tükre a lelkünknek évezredek óta. Az már csak ajándék, hogy két nagyon kedves barátnőmet is felkérhettem előadónak. https://www.facebook.com/corvinusclub/posts/pfbid0oiMN3fGPyLAqCAEdw2GfRr3BLuAiXiQAdxMk8Xe9kGZ2HcER7Vo6ewcSisfVoyixl
Ha Hokksundban vagyok, gyakorta végigjárom a Skotselvveien úttól jobbra eső, két bánya közötti erdőt, hogy letegyem a terheimet. Ilyenkor szinte megszűnök létezni a külvilág számára. Magam is az erdő része leszek. Míg odaérek hol fel, hol lefelé halad az út. A távolban a hegyek napszaktól és időjárástól függően öltözködnek fodros, sűrű, fátyolvékony felhőkbe, vagy vetkeznek … Olvass tovább
Az ‘Ez mind műanyag’ Kft tárgyalójában már bent ült Polipropil Pál az igazgató, Poly Etelén a titkárnő és Lajos a termelési vezető, amikor Tereftatál kisasszony megérkezett. Pál majdnem fellökte az asztalt, ahogy felugrott, hogy lesegítse a hölgy nejlon ballonkabátját, ami alatt testhez simuló latex ruha feszült a minden mozdulattól hullámzó szilikonlabdákon. – Engedjék meg, … Olvass tovább
Öt órát utaztunk. Anyám egész úton összeszorított szájjal ült. Nagymama hívatta. Halni készült. Nem mertem megszólalni sem, mert szörnyen ideges volt. Ráadásul a karambol miatt egy nagy kerülőt is tennünk kellett. A ház még mindig szép volt. Nagyapám építette. Itt nőtt fel anyám. A kert vége a hegyre nézett. Anyám szerette ezt a vidéket, de … Olvass tovább
Martfűre több okból is nagyon szeretek járni. Számtalan gyönyörű koncertélmény köt oda. A városban olyan összefogás, kulturális élet van, és olyan szeretettel képesek fogadni mindenkit, hogy időről-időre visszahúz a szívem. Asztalos Enikő igazgató asszony egy határozott, földre szállt angyal. Az idén átadta a stafétabotot, amit nagyon sajnálok, de méltó utódja lett. Gabika épp azokon a … Olvass tovább
A Litera Túra Kiadó HOVÁ című kötete a kezemben. Mit lehet írni ilyenkor? Mit ér a szó: köszönöm? Őszinte hálával van telve, mégis olyan könnyű, kevés. Délután bontottam a csomagot. Benne két gyönyörű kortárs kötet, Hajnal Éva szerkesztésében, Istvan Orosz grafikáival és megannyi mai író, költő, alkotó munkájával. A névsorolvasásnál fejet hajtva szólalok … – … Olvass tovább
